„Felháborító, hogy pszichológusdiplomával plusz kétéves szakpszichológusi végzettséggel attól kell tartanom, hogy az új törvényi szabályozás hatályba lépését követően bármikor bíróság elé citálhatnak, és akár egy évet is kaphatok” – mondja egy neve elhallgatását kérő pszichológus a Mandinernek.
„Az a probléma, hogy a Büntető Törvénykönyvben szereplő fogalmak nincsenek pontosan definiálva, vagyis úgy büntetnék egy év szabadságvesztéssel a pszichoterápiás gyakorlat körébe tartozó tevékenységet, hogy még a pszichoterápia fogalma sincs tisztázva, ahogy az sem, hogy mikor lehet elkövetni a pszichoterápiás módszerek használatának jogosulatlan gyakorlatát” – mondja lapunknak Urbán Éva, a Mental-For Csoport egyik alapítója. Szerinte ez olyan fenyegetettség alá helyezi a klinikai szakpszichoterápiás végzettséggel nem rendelkező segítőket, ami sérti a mentális segítők jogbiztonságát. „Nem elfogadható, hogy nem vonjuk tárgyalásba az érintetteket, nem elfogadható, hogy nálunk kiszolgáltatottabb kollégákat ennyire méltatlan helyzetbe sodrunk” – szögezi le Urbán Éva. Szerinte méltatlan a törvénymódosítás miatt szintén veszélyeztetett – adott esetben gyászcsoportot vezető – szociális munkáshoz, hogy fenyegetve érezze magát. A lapunknak nyilatkozó szakértő egyébként nem veszélyeztetett, hiszen klinikai szakpszichológusként vesz részt a kezdeményezésben. Ugyanakkor mégis fontosnak tartja kiállni az ezzel a végzettséggel nem rendelkezők mellett, szerinte ugyanis nem szolgált rá a konfliktuskezelést is segítő szakma az „üldözésre”.
Mint kifejtette: széleskörű összefogást szeretnének létrehozni. A szakmai szervezetekkel közösen
szándéknyilatkozatot kívánnak eljuttatni
a minisztériumhoz, kérve a szerintük „nagyon darabos” szabályozás finomítását. Úgy tartja, a munkacsoportnak a szakmai szervezettel és a minisztériummal együttműködve kellene ezt kidolgoznia.
Az ügyvéd szerint van kockázat
„Maga a Büntető Törvénykönyv szövege is tele van jogbizonytalansággal, a szintén pontatlan egészségügyi törvényre és alatta lévő rendeletekre építve. A Btk. nincs összesimítva az egészségügyi jogszabályokkal, egész egyszerűen hiányoznak jogszabályok alóla” – mondta lapunknak Kadlót Erzsébet ügyvéd, a konferencia egyik előadója. Mint mondja, így megvan annak is a kockázata, hogy segíteni akaró pszichológusok bíróság elé kerüljenek, ezért a hozzá forduló ügyfeleknek azt fogja tanácsolni, hogy gondolják meg, hogyha nem esnek Btk. által rögzített kategóriába, akkor ne végezzék azt a munkát. „Nem szeretnék senkiben fenyegetettségérzést kelteni, de óvatosságra intek mindenkit”– szögezi le. Tovább nehezíti a segítők helyzetét, hogy ez nem az a tényállás, amivel bármilyen ügyvéd csípőből tud foglalkozni. Budapest még hagyján, hiszen a fővárosban vannak egészségügyi szakjogászok, de vidéken elenyésző a számuk. A törvény hatálybalépéstől számított 180 napon belül úgynevezett kivételes panaszt lehetne benyújtani az Alkotmánybírósághoz, illetve véleménye szerint valószínűleg jogegységi kúriai panasz is lesz, ha legalább két-három ügy elindul. „Csak azt a két-három ügyet akkor is végig kell csinálni. Amögött pedig emberek vannak, akikre nem tudok legyinteni”.
Emmi: A Btk. módosítása a pszichológusokat is védi